7. Rész - Sárkányok Legendája

*úton Sárkány sziget felé*
Azon gondolkoztam vajon mit fogok tenni ha végre megtalálom őket mármint a szüleimet. Mert mit fogok utána tenni? Élek nyugalomban míg meg nem halnak utána magam maradok? Neeem... Az nekem nem megy! Na meg ott van Night Spirit aki nem is tudom most hol lehet... Valami olyan furcsa érzésem van valami olyan furát érzek iránta amit fel nem foghatok... Ez már nem játék! Itt nagyobb erők is munkálkodnak mint azt én eddig hittem! Ezen gondolkodva lassan megpillantottam Sárkány szigetet és láttam azt a rengetek sok különböző fajtájú sárkányt kicsit nagyot egyaránt és annyit mint még soha sehol sem! Leszálltam hát a sziget partjára ahol több száz sárkány volt és mindegyik boldognak látszott mintha itt még semmi sem történt volna. Elindultam hát felfedezni a környéket és kerestem a szüleimet! 3 órán keresztül csak mentem és mentem de sehol sem találtam őket majd egyszer csak szembe jött egy furcsa sárkány kinézetre olyan volt mint egy fúria de mégsem... Az egész teste kék volt és a szárnyai meg a négy lába és a farka végén lévő szárnyai pedig citrom sárgák voltak de mivel nem ismertem rá akartam kérdezni hogy segítene nekem de megelőzött:
-Új vagy itt?
-Igen most érkeztem és keresek valakiket
-Nos sokan jönnek ide hogy keresnek valakit de mindenki megtalálta azt akit keresett!
-Én... Én a szüleimet keresem
-Ilyen nagy korodra még a szüleidet keresed?
-Kiskoromban elvették őket tőlem és szeretném visszakapni őket!
-Nos tudod hogy néznek ki?
-Azt sajnos nem...
-Hát akkor elég nehéz lesz megtalálni őket
-Csak annyit tudok hogy anyám Tűz fúria apám pedig Vulkán fúria volt.
-Ez esetben talán segíthetek! Ugyanis minden héten egy hajó érkezik ami sárkányokat hoz ide olyanokat akik sérültek hogy itt nyugalomra találjanak!
-Mikor jön legközelebb az a hajó?
-2 nap múlva...
-Akkor várni fogok! De... Mi a neved had tudjam hogy ki segített nekem?!
-Az én nevem InMemorian
-InMemorian?
-Igen... Emlékeket tudok felidézni és elfelejtetni bárkivel és magam másolni vagyis "klónozni"... Én vagyok a feledés és a megváltás is... De egyszerűen csak "Fényhozónak" vagy "Emlékmásnak" hív! -Én Drago vagyok... E világon élő első és utolsó élő vérfúria!
-Nos akkor remélem amíg nem lesznek meg a szüleid addig itt elleszel Drago
-Remélem én is... ...majd elköszöntem és útnak indultam hogy egyek és szállást keressek magamnak. Rövid idő alatt evés után találtam is egy helyet de bőven voltak szomszédaim szóval nem voltam egyedül. Mikor le akartam feküdni láttam hogy egy pár sárkány kint körben ül és beszélgetnek. Így hát kimentem hogy meg hallgassam őket mit beszélnek... Ezt hallottam mikor leültem melléjük: -Hallottátok mi történt az elmúlt napokban?
-Nem de te biztos elmondod...
-Neee... Tényleg nem tudjátok?
-Mond már inkább!
-Igen had halljuk végre!
-Nos elmondom! Jó pár napja már hogy egy pár szigetről eltűnnek a sárkányok... A lényeg hogy valaki irtja őket vagy valaki szándékosan fogja el őket!
-Érdekes akkor itt miért nincs ilyen?
-Hát nem értitek?! Az a hajó nem véletlenül jön ide hetente... A sárkányok menekülnek! És a végén már ez a sziget sem fogja bírni!
-De vajon miért menekülnek? Én úgy hallottam hogy Drago Vérdung-ot valaki legyőzte?! Ez igaz? -Erről nem is tudtam...
-De én is hallottam! Azt mondják aki legyőzte hatalmas erővel bír csak egy gyilkos és nagyon önfejű...
-Tényleg? Na mindegy a lényeg még mindig egy! Bízzunk a legenda jövendölésében ha az igaz egyáltalán... ...ekkor én kérdeztem:
-Milyen legenda?
-Te nem hallottál még a legendáról?
-Nem én!
-A legenda szerint eljönnek majd azok a sárkányok akik legyőzik végre az ellenségeinket és mindenkit aki más sárkánynak valaha is ártott! A legendában 4 sárkányt említenek de nem tudjuk kik azok...
-Értem...
-No de most már nyomás aludni mert fárasztó egy nap volt ez... ...azzal mindenki elindult haza ahogy én is.

*2nappal később*
Reggel egy hangos kűrt hangjára ébredtem vagyis riadtam fel mikor kinéztem csak annyit láttam hogy mindenki a part felé tart. Meg is kérdeztem valakit:
-Hová megy mindenki és mi ez a hang?
-Megjött a hajó! Mindenki a partra megy hátha valaki ismerősre talál.
-Akkor nyomás megyek én is! ...azzal elindultam én is a partra! Mikor kiértem alig volt hely akár merre néztem mindenhol sárkányokat láttam. Több ezren voltunk ott én el sem hittem hogy hogyan kerülnek ide ennyien... Majd valahogy előre "tolakodtam" mert nehogy már én maradjak le valamiről ezért a tömeg elejére álltam! A hajó nem volt azért kicsi kb. 20 sárkány is elfért benne valamint még az volt a fura hogy a hajót ugyanúgy sárkányok irányították de olyan furák voltak. 2 kékes színű fúria volt de valahogy mégis éreztem hogy mások... Sorban egymás után soroltak fel sárkány fajokat amik a hajón voltak és akinek a fajnevét mondták az megnézte vannak e ismerősei a hajón... Mikor már csak 3 sárkány volt a hajón egy olyan fajt mondtak ami bennem valamit megrengetett mert azonnal reagálásból felugrottam a hajóra... A faj neve Tűz fúria volt... Körülnéztem és mikor megfordultam volna mert nem találtam senkit egy vékonyabb hang megszólított:
-Drago?...??
-Mi?... Ki...? ...lassan megfordultam és egy piros fúria állt előttem a szemei tenger kékek voltak... Hirtelen meg sem bírtam szólalni mert azt hittem hogy... De ami ez után jött arra nem voltam felkészülve:
-Te vagy az Drago?
-Igen... M...Miért ki vagy te?
-Drago.... Én kicsi fiam hát mégis megtaláltalak?!
-Anya???! ...ekkor egy akaratlan reakciót hajtottam végre ami ösztönös volt. Odamentem és megöleltem anyám akit már azt hittem sohasem találok meg. Ekkor ezekben a pillanatokban olyan melegség és nyugalom töltötte be a szívem hogy azt még soha semmikor nem éreztem és ekkor annyira boldog voltam! Szinte már könnyeztem mikor nagy nehezen a szemébe néztem és ezt mondtam:
-Azt hittem sosem talállak meg
-Most már megnyugodhatsz itt vagyok...
-Anya...
-Mond csak Drago nyugodtan
-Én... Nem tudom hogy mondjam el neked...
-Csak nyugodtan most már semmi nem választhat el minket egymástól!
-Csak... Azt akartam mondani hogy... Én egy... Egy szörnyeteg lett belőlem...
-Drago... Amit tettél azt azért tetted mert ilyen vagy... Mert engem kerestél... És mert féltél!
-De... Én..
-Csak maradj önmagad!
-Rendben... De mond mi történt veletek eddig amíg nem találtalak titeket? Várjunk... Apa hol van? -Drago... Van aki pótolhatatlan ilyen volt ő is... Meghalt Drago...
-NEEEEEEMMM!!!!!!
-Drago nyugodj meg!
-MIÉRT?! MOND OH MIÉRT BÜNTET AZ ÉLET HOGY SZENVEDJEK?! MIÉRT VETTED EL TŐLEM ŐT IS???
-Drago kérlek nyugodj meg ezen már nem változtathatunk!
-DE!!! MEGKERESEM AZT AKI MEGÖLTE ÉS HA MEGTALÁLOM AKKOR KIVÁGOM A SZEMÉT ÉS LETÉPEM A SZÁRNYAIT! MAJD FELVÁGOM A HASÁT ÉS KITÉPEM A BELEIT HOGY ÉREZZE AZT AMIT ÉN! AZTÁN LEVÁGOM A FEJÉT ÉS FELSZÚROM EGY FAÁGRA HOGY MINDENKI TUDJA HA A SZÜLEIMET VAGY BARÁTAIMAT BÁNTJA AZ ÍGY VÉGZI!!! ESKÜSZÖM ADDIG NEM NYUGSZOM!!!
-Drago kérlek teljesen megrémítesz fejezd be! ...én viszont annyira dühös voltam hogy teljesen elöntötte a fejem és az agyam a vér és már a szememből és a számból is folyt a vér az idegtől és csak morogtam hangosan még meg sem hallottam amit anyám mondott nekem!:
-Drago! Térj magadhoz kérlek! ...de én csak egyre jobban morogtam! Anyám már kezdett hátrálni de ekkor már teljesen magamon kívüli állapotban voltam és szinte mintha "hipnotizáltak" volna hirtelen nekiugrottam anyámnak és mivel ő amúgy is sebesült volt semmi esélye nem volt védekezni. A földre vágtam és szó szerint majdnem megfojtottam:
-Drago....kérlek fejezd....ezt...be! Térj magadhoz fiam! Ne tegyél.... Olyat... Amit.... Megbánsz! ...de én mintha meg sem hallottam volna. Ám ekkor hirtelen valaki fejbevágott hátulról de úgy hogy azonnal elájultam... Mikor felébredtem már este volt. Otthon voltam a barlangomban anyám pedig épp a vacsorát csinálta.:
-Aaah... A fejem... Mi történt?
-Megvadultál és nem voltál ura saját magadnak. Utána megtámadtál...
-Miii??? De... Istenem mit tettem... Nem esett bajod?
-Nem szerencsére csak fellöktél de majdnem megfojtottál... De volt ott egy sárkány aki látta ezt és leütött...
-Mivel?
-A saját mancsával...
-Mii?? Na várj... Ha valaki ekkorát rám vágott a mancsával akkor az nem gyenge... Ki volt az? -Drago ismerlek ezért nem mondom meg nem akarom hogy megöld!
-Ahj... Jól van...
-Gyere egyél inkább csináltam vacsorát aztán jobb lesz ha lefekszel te is és én is... ...ezután megvacsoráztunk majd még hosszasan beszélgettünk arról hogy ki mit csinált merre járt majd lefeküdtünk aludni nem is sejtve azt hogy egy hatalmas veszély fenyegeti a szigetet és annak minden lakóját!............

Hamarosan Folytatom...
Köszi hogy végigolvastad! :)