8. Rész - Vérfürdő
*pár órával később*

Ideje volt már felkelni és éreztem hogy anyám sem volt már mellettem mert elment biztos ennivalót hozni nekem... Így hát csak feküdtem a hátamon mint egy mihaszna lusta sárkány... Néha nyújtóztam egyet mert elzsibbadt a 2 szárnyam de különösebben nem csináltam semmit... Már dél volt mikor anyám visszaért és ezzel a mondattal ébresztett fel álmomból:
-Drago te lustaság van egy látogatód!
-Mi? Dehogy ki is látogatna engem?!... ...ám ekkor egy különös és nagyon ismerős hang szólalt meg a barlang bejárata felől:
-Drago?
-Night Spirit???
-Hát megtaláltalak! ...majd ezt kimondva beugrott és egyenesen rajtam landolt pontosabban a hasamon...:
-Hát te hogy kerülsz ide Spirit?
-Hallottam mit tettél Drago Vérdung-al és hogy szabadságot adtál a szigeted lakóinak majd hírt kaptam hogy itt laksz és ezért jöttem ide!
-De hogyan? És... Miért?
-Drago kérlek örülök hogy látlak végre de... ...ekkor leszállt rólam és leült elém és így egymással szemben ültünk majd megfogta a mancsom:
-Hallottam mi történt apáddal és... Sajnálom nagyon! Tudom hogy nehéz feldolgozni de megértelek csak féltelek! ...ekkor csak az volt a fura hogy Spirit majdnem könnyezni kezdett és nekem se kellett sok de egy Vérfúria nem sír! Viszont olyan fura volt mikor Spirit megfogta a mancsom... Olyan meleg érzés töltötte el a testem mintha egy forró vizű tóba ültem volna... De egyben annyira jó is volt hogy azt el mondani nem tudom! Ekkor persze észre vettem hogy anyám kiosont hogy mire akart ezzel célozni azt nem tudom így csak Spirit és én voltunk bent a barlangban. Nekem fogalmam sem volt arról hogy most itt mit tegyek úgyhogy csak ültem ott mint valami "szobor"... Spirit meg csak bámult bele a szemembe ami érdekes lehetett mert neki olyan gyönyörű szeme volt az enyémben meg mit láthatott... Ez után jött az amire nem számítottam és elég viccesen reagáltam rá... Spirit megfogta a fejem a szemembe nézett még jobban és megcsókolt... Erre az én reakcióm az volt hogy ledermedtem a füleim meg mint az antennák az égnek álltak! Nem akartam semmit sem elrontani de valamit muszáj voltam reagálnom:
-Őőő Spirit...?
-Igen Drago?
-Ez most...
-Sss... Egy vérfúria nem kérdez! Csak cselekszik... ...egy hatalmasat sóhajtottam mert nem tudtam tényleg hogy mit kellett volna csinálnom és ekkor tettem meg életem első és talán legnehezebb ilyen lépését! Mivel én Vérfúria voltam nekem az ösztöneimben alapból más volt bekódolva mint másnak ebben a helyzetben! Olyan volt mintha kikapcsoltam volna magam és csak irányítottak volna... Olyan furcsa volt minden és éreztem belül hogy valami nem stimmel... 3 helyen kezdtem el egyszerre vérezni de nem azért mert ideges voltam ez most valami nagyon furcsa volt és nem is voltam magamnál... A Vérfúria faj első és utolsó tagjaként azonban megértettem hogy mi is történik most! A fülemből a hátamon lévő tüskékből és a számból is folyt a vér de mégsem fájt semmim... Ez azért történt mert kapcsolatba léptem valakivel és a vérfúriák így reagálnak erre a helyzetre! El ugyan nem vérzek de folyik a vérem mindenhonnan és szinte nem vagyok önmagam de Spirit ugyanolyan nyugodt mintha tudná hogy ez ösztönös és nem is aggódik miattam... Vannak dolgok amik a vérfúriáknál máshogy működnek mint a normál fúriáknál... Én nem voltam magamnál de mégis láttam mit csináltam... Lassan megfogtam Night Spirit-et és a hátára fektettem de miután ezt megtettem Spirit csak egy pillanatra megállított:
-Drago biztos tudod mit csinálsz?
-Csak érted teszem!
-De vigyázz kérlek... ...majd ekkor nem az történt mint más sárkányoknál valahogy lefogtam Spirit-et és az első jobb mancsának a felső "izmosabb" részébe beleharaptam... Csak az volt a gond hogy láttam szegény Spirit arcán hogy szenved és ez fájt neki mert könnyezni kezdett de mégsem mozdult meg csak tűrte a fájdalmat... Nekem nagyobb volt a kockázat mert a vérfúria harapása halálos és olyan vérmérget juttat a véráramba amely fél perc alatt élve öli meg az ellenfél szervezetét belűlről! Ez amiért megharaptam egy olyan dolog volt amit anyám már jól tudott! Avval hogy megharaptam természetes módon hogy Spirit vérét megéreztem ezzel egy olyan kapcsolatba kerültem vele ami már örök életre szól és az én életem összekapcsolódott az övével! Mivel a mérget nem juttattam bele a szervezetébe... Ez a két hatás lehetséges ha egy vérfúria megharap... Mikor óvatosan elengedtem Spirit-et ő gyorsan felállt és a sebet nyalogatta amit én okoztam... Még mindig véreztem és mind a ketten csupa vér voltunk... Ne voltunk szép látvány de ekkor belépett anyám és szótlanul leült Night Spirit mellé és valamit mondott neki amire Spirit igennel bólogatott...:
-Drago... Jól vagy fiam?
-Igen csak... Nem érzem jól magam teljesen... Olyan fura most minden...
-Nyugodj meg Drago mindent időben elmondok majd! Most feküdj le és pihenj! ...azzal szinte ott helyben összeestem és elájultam... Nem tudom mi történt... Már nem véreztem mikor felébredtem de amikor magamhoz tértem senkit nem láttam senkit csak hangokat hallottam kintről... Nehezen felkeltem hogy ki mennyek megnézzem mi az! Mikor kimentem azonban nagyon rossz dolgot láttam! Egy szomszédos barlangban 2 sárkánykölyök feküdt holtan a földön míg másik 3 testvérük próbálta felkelteni az anyjukat aki már szinte félholtan feküdt tiszta véresen a fal mellett... Bentről pedig 2 sárkány harcolt az egyik az apa a másik pedig valaki más volt... Szörnyű látvány volt ezt látni hogy senki sem segít hova lett mindenki?! Ekkor pedig anyám lépett ki a barlangból és ezt súgta a fülembe: -Drago... Fiam... Ha van benned szeretet és segítettél valaha másokon akkor tedd meg amit érzel!
-De nem avatkozhatok bele más dolgába... Hisz nem is ismerem...
-Akkor máshogy mondom... Drago! Öld meg azt a fúriát!!! ...de ezt olyan furcsán mondta mintha parancsot adott volna pedig én nem így ismerem anyámat...: -De én ezt... -DRAGO! ...majd hirtelen úgy pofon vágott hogy vérezni kezdett az orrom... A saját anyám először ütött meg de miért? Vajon mi történt?... Erre nem volt esélyem reagálni hirtelen olyan dühös lettem mint még soha és egy hatalmasat ordítottam anyámra aki meg sem moccant! Legszívesebben megfojtottam volna de ekkor megfordultam és szaladni kezdtem oda ahhoz a családhoz akiket láttam! Mikor odaértem ám akkor már késő volt! Az aki a családot megtámadta egy fekete fúria volt és az apát meg is ölte és a megmaradt 3 kölyköt meg az anyjukat kereste... Mikor én láttam hogy megtalálta őket beugrottam elé és ezt mondtam:
-Mit tettél te!!!
-Takarodj az útból te féreg! Ehhez neked semmi közöd!
-Mit mondtál az előbb?
-Azt hogy kotródj!!! Vagy te is úgy végzed mint az apjuk!
-Ebből elég!!! ...ekkor már annyira dühös voltam hogy nem bírtam kontrollálni magam! Hirtelen felugrottam és akkorát rúgtam abba a fekete fúriába hogy belecsapódott a falba majd hirtelen ráugrottam és a nyakánál fogva szorítottam a falhoz! De nem kegyelmeztem 3-szor belevágtam a fejébe ezzel fél szemére megvakítva és még ezután mikor eltörtem az állkapcsát hogy beszélni sem tudott megfogtam felemeltem és eltörtem a gerincét de még mindig életben volt mikor fél szemmel véresre verve rám nézett mert azt hitte elengedem de nem! Mert ekkor beleharaptam az oldalába és bejuttattam a vérmérget a szervezetébe... Majd ott hagytam de fél percen belül amúgy is kínok között meghalt! De valami ekkor elromolhatott bennem és teljesen elvesztettem az eszem és úgy viselkedtem mint egy állat! Visszafordultam ahhoz a fúriához akit megöltem és nem tettem különösen semmit egyszerűen csak mint egy vad sárkány elkezdtem ott úgy ahogy volt megenni azt akit megöltem! Már teljesen elvesztettem az eszem és végleg megváltoztam mintha csak egy vérengző vadállat lettem volna! Ezt tetőzte az hogy a család megmaradt 4 tagja az anya és 3 kölyke ezt végignézte! A sárkányok általában nem eszik meg egymást de én megtettem! Nem teljesen de felzabáltam azt a sárkányt! Mondhatom nem voltam szép látvány mert minden egyéb dolog volt a számban mint egy amúgy vad sárkánynak általában! De mikor kiindultam abból a barlangból az utamat Night Spirit állta el mert anyám küldte ide!:
-Drago... Megismersz? ...nem válaszoltam csak dühösen és véresen morogtam mint aki kész arra hogy bármikor újra megöljön valakit!:
-Drago... Térj magadhoz! Én vagyok az Night Spirit! ...de meg sem hallottam Spirit-et csak morogtam!:
-Kérlek Drago ne csináld ezt engedd hogy segítsek! ...nem mozdultam csak álltam ott mikor Spirit lassan megfogta a fejem és a szemembe nézett mert látta mi történt és lassan simogatni kezdte a fejem amire én lassan kezdtem megnyugodni!:
-Jól van Drago itt vagyok nyugodj meg! ...folytatta és végül valahogy magamhoz tértem:
-Night Spirit?
-Drago... Végre hogy visszatértél!
-Mit tettem?
-Most... Nem akarok erről beszélni! Gyere haza! ...majd haza kísért ahol anyám már várt minket! De mikor elhaladtam anyám mellett olyan furán de elégedetten nézett rám... Majd bementünk és mindannyian leültünk vacsorázni.:
-Te nem eszel Drago?
-Kösz most nem... Úgy érzem mintha most ettem volna tele magam valamivel...
-Oké... ...majd mikor befejeztük a vacsorát Spirit úgy döntött velem marad és itt alszik mert nem akar elhagyni habár még mindig nem rajong azért amit csinálok mert szerinte egy gyilkos vagyok de én nem változom... Majd anyám szólt nekem hogy menjek ki mert beszélni akar velem valamiről de nem is sejtettem hogy mi lesz az...:
-Drago amit ma tettem tudd meg nem véletlenül csináltam... Én mindent tudok rólad és a képességeidről... Például emlékszel arra mikor Spirit-tel ketten voltatok?
-Igen emlékszem...
-Azért véreztél mert a vérfúria igazán sosem tud senkit sem szeretni és ez egy olyan érzelmi reakciót vált ki belőle hogy nem sír hanem vérzik!
-Ezt nem értem...
-Nem is kell Drago! Csak tanuld meg hogy mit mikor miért csinálsz!
-Rendben!
-Valamint emlékszel arra amikor a hajón megtámadtál és leütöttek?
-Nem tisztán de emlékszem mert?
-A fejed a gyenge pontod! Ha arra csapást mérnek eszméleted veszted és kb. 3 órára vagy többre is kiüthetnek!
-De ezt honnan tudod?
-A fiam vagy mindent tudok rólad! Most pedig elmondom mit tettél a mai napon! ...majd részletesen elmesélt mindent amit ma tettem és én meg sem bírtam szólalni... Teljesen lefagytam... Hogy voltam képes megenni egy fajtársamat te jó isten... De el is gondolkoztam hogy vajon mit nem tudok még magamról... Ezután bementünk a barlangba de Spirit persze már várt milyen érdekes pont ott ahol én szoktam aludni de nekem nem volt furcsa csak mégis az első közös éjszakánk lesz ez! Majd oda mentem mellé és lefeküdtünk én pedig betakartam a szárnyammal és gyengén átöleltem majd még anyámra néztem aki csak mosolygott rám ebben a pillanatban................

Hamarosan Folytatom...
Köszi hogy végigolvastad! :)