12. Rész - A vér éjszakája

*pár órával később*
Még mindenki aludt akkor amikor én valami miatt felébredtem és nem bírtam visszaaludni... Így hát megsimogattam a még mellettem alvó Night Spirit fejét majd felkeltem és kirepültem hogy kicsit körül nézzek a szigeten... Sötét éjszaka volt nem világított a hold... De ekkor egy furcsa sárkányt pillantottam meg a parton lévő magas sziklaszirten üldögélve... Leszálltam mellé de meglepetésemre ő volt az aki megszólított:
-Nocsak... Drago! Mit csinálsz te itt ilyen későn?
-Hm... Nem birok aludni! De te ki vagy?
-Hmhm... Csoda hogy még nem ismersz... Azt hittem emlékszel a nevemre!
-Nos had gondolkozzam.... Nem nem ugrik be! Szóval?
-Spike vagyok az utolsó hím Hiperfúria...
-Spike???... Ismerős...
-Mindenki ismer... Aki nem az pedig tudja a nevem... Aki pedig azt sem az retteg hogy ne is találkozzunk...
-Örvendek a szerencsének hogy megismerhetlek pajtás de mond... Mégis miért ülsz itt?
-Rád vártam! Tudtam hogy ide fogsz jönni...
-Na persze... Honnan?
-Nem tudod te mikre vagyok képes... És mindent tudok rólad!
-Fel akarsz dühíteni? Mert akkor jó úton jársz!
-Dehogy akarlak... Viszont szerintem van valami ami érdekelne!
-Hallgatlak...!
-Van a szigeten pontosabban alatta egy hatalmas alagútrendszer amit én magam meg még egy jó páran ástunk ki egy okból! 
-Na és mi az ok? Csapda? Labirintus? Börtön?
-Pontosan! Egy börtön mindazoknak a sárkányoknak akiket elfogtunk és akiket én fogtam el...
-Aha... De miért érdekelne ez engem?
-Mert tudom hogy ki vagy mi vagy... Lenne egy kis munka a számodra... Amolyan alkalmi...  -Hallgatlak...
-Gyere megmutatom és majd eldöntöd!
-Rendben van Spike... De ha átversz!...
-Ha rám támadsz meghalsz!
-Hm? Nem hiszem!
-Ne akarj próbára tenni Vérfúria!
-Jólvan jólvan!... Csak mutasd mit akarsz!
-Kövess! ...azzal elindultunk a sziget közepe fele ahol is egy kisebb rejtett ajtót találtunk ami a járatokba vezetett! Spike ment be először én pedig követtem! Még szerencse hogy hanggal tudok tájékozódni mert különben nekimentem volna már mindennek annyira sötét volt... Pár perc múlva egy suttogó halál jött szembe velünk mire én támadásra készültem Spike pedig váratlan módon csak ennyit mondott a suttogó halálnak:
-Remélem minden rendben van!
-Persze! Semmi gond... Ki ez a... Oh... Sajnálom nem ismertem meg!
-Drago a neve... Ő mentette meg a szigetet egy napja!
-Igen hallottam... No de... Szerinted ő alkalmas lesz?
-Nem hiszed? Vagy netán kétségeid vannak a terveim felől?
-Nem dehogyis... Semmi gond sincs Spike!
-Akkor eredj a dolgodra!
-Igenis! Megyek... ...azzal a suttogó halál eltűnt a sötétben mi pedig egy hatalmas terembe értünk ahol csak egy szint volt és ahogy körbe néztem több sima éjfúriát is láttam akik itt őrködtek épp kérdeztem volna de ekkor megint megelőzött:
-Ők itt mindannyian fekete fúriák akiket nem tűrtek meg a fenti világban hát most itt élnek a szolgálatomban...
-Aha... Nem próbáltak megölni?
-De! Egyszer! 3 hete... Azóta nem kísérlik meg...
-Miért?
-Jó kérdés ! Nézz csak oda abba a sarokba. ...mikor oda néztem láttam hogy egy fekete fúria ki van kötve 3 acéllánccal a falhoz és csak fekszik az oldalán nem is mozdult Spike azt mondta oda mehetek csak vigyázzak. Így hát odamentem hozzá és csak néztem majd egy apró mozdulattal picit felém fordította a fejét de látszott rajta hogy éhes... Az is hogy szomjas hiszen teljesen ki volt száradva és a színe sem volt az igazi... Rátettem a mancsom a fejére hogy megtudjam mi van vele de ekkor rám morgott:
-Na... Ne morogj mert nem adtam rá okot!
-Tudom... Tudjuk hogy ki vagy! Tudtuk hogy eljössz! Azt is hogy mi volt... Van... És lesz!
-A felét nem értem annak amit mondasz... Mire célzol ezzel?
-Ismerem a jövőd Vérfúria! Ne kérdezz csak tedd amit gondolsz!
-Nem tudom mivel de rászolgáltál ha itt így vagy! Mit tettél?
-Mi egy ősi faj vagyunk de kitagadtak minket és a föld alá száműztek! Spike talált ránk és azt mondta egyszer vissza kapjuk a szabadságunkat! Ennek már 40 éve! Átvert minket és itt tart ebben a föld alatti börtönben! Akkor azon a napon megpróbáltam megölni! De nem az lett amit elterveztem! Legyőzött és kiláncolt ide elrettentés képen! 3 hete se enni se inni nem kaptam... Ha még egy hétig bírom elenged! Megígérte!
-Hm... Hát sok szerencsét... Hogy is hívnak?
-Aromen a nevem!
-Aromen! Sok szerencsét! ...majd hátat fordítva neki visszatértem Spike-hoz aki ezt kérdezte:
-Nos Drago? Mit mondott?
-Semmit ami említésre méltó!
-Akkor gyere megmutatom azt a helyet ami igazán fontos itt! ...majd elvezetett egy kisebb terembe ahol 12 ajtó volt mind acélból! Mindegyik mögött egy-egy sárkány! Azért voltak külön mert annyira veszélyesek voltak de különösen egy keltette fel a figyelmemet mert az ajtóra az volt írva hogy "Ha belépsz megmutatom a tested belülről!" ráadásul ezt vérrel írták oda és 4-en is őrizték!:
-Ki... Vagy mi van odabent Spike?
-Látni akarod?
-Nem tudom mire készülsz! De meglátjuk!
-Rendben! ...majd Spike odaszólt az őröknek:
-Engedjétek be Drago-t! ...azzal kinyitották a hatalmas acél ajtót ami egy nem kicsi szobába vezetett de semmi nem volt ott csak 2 lángoló fáklya az ajtónál és sötétség! 4 fal, korom sötét, és egy ismeretlen lény. Ez volt ott de nem voltam kész arra hogy vajon ki vagy mi van itt bent így hát óvatos voltam! Hanggal is próbáltam kideríteni ki van itt és ekkor egy alvó sárkányt éreztem a közelemben... Semmit sem lehetett látni korom sötét volt! Semmi fény nem volt... Az egyetlen biztos pont az a talaj volt ami szintén acélból volt... Semmit sem hallottam csak a saját szívem dobogását ahogy egyre gyorsabban vert a már így is sok felgyülemlett félelem miatt és amiatt hogy ha elkapnak nem futhatok el... Mert nincs hova! Bezártak és semmit sem látni csak érzem hogy a közelben van! Érzem azt ahogy lélegzik... Ahogy ver a szíve... Nem volt messze tőlem mégis életemben először elfogott a félelem tudtam hogy innen nem menekülhetek! De ekkor egy hang szólalt meg a fejemben... Spike volt az aki valahogy kommunikálni tudott hangtalanul velem:
-Drago... Élsz még?
-Igen hogyne!
-Akkor alszik ezek szerint!...
-Tudom... Érzem őt!
-Félsz Drago?
-Bevallom... Igen de csak kicsit...
-Hm... Az jó! Mindenki fél... Aztán már nem... Mert nem élnek tovább... Na lássuk te mire viszed! Valahogy sebezd meg magad és onnantól legyél erős!
-Spike... Mit akarsz?
-Hmhm... Csak csináld!
-Ha kijutok! Azt megbánod! ...miután ezt gondolatban megbeszéltük az egyik karmommal azt a sebet vágtam fel amit még Savior okozott a bal mancsomon ami erre azonnal vérezni kezdett! Éreztem hogy valami megváltozott a sötét teremben... A sárkány aki aludt kinyitotta a szemeit és egyenesen rám nézett! Vörös és narancs-sárga szemében nem látszott más mint a gonosz maga! Éreztem ahogy a szívem egyre gyorsabban ver és levegőt is csak nehezen vettem... Hirtelen a sárkány felállt mert még mindig hanggal tájékozódtam és éreztem... Egyszer csak megszólalt és mikor ezt megtette szinte megfagyott a vér az ereimben:
-Sötétség... Ez ami mindent beborít! Félelem amely átjárja a tested és minden egyes porcikádat! Rettegsz mert félsz! Élni akarsz mert ragaszkodsz valakihez! Erős a lelked de sebezhető vagy! Gyenge pontod is van! Ki az aki ide küld egy ilyen sárkányt mint te! Ide ahol a halál és kín várja azt aki belép az ajtón! Nem lesz fényesség ebben a teremben e falak között! Vérben ázott acél amin állsz és hamarosan nem marad majd más emléked mint az a szag amit itt is érzel! Több száz halott sárkány vére az ami ezekhez a falakhoz tapad! Volt aki azt hitte megölhet most pedig figyel minket valahonnan mert az ő vére is ezen a helyen folyt el! Ahogy több száz sárkány vére és teste borította be ezt a helyet mára már csak csont és vér! Most pedig mond mielőtt a saját véred ihatod ki vagy te? Ki vagy hogy be merészelsz jönni ide?! ...nem bírtam megszólalni és csak álltam remegve az a sárkány pedig csak pár méterre lehetett tőlem valahol a hátam mögött de nem mertem megfordulni... Majd újra megszólalt:
-Sejtettem! Ugyanúgy félsz mint mások... Meghalni jöttél ide te is mint mindenki! Adok még egy esélyt! Ki vagy te?! ...lassan és nehezen ezt mondtam neki!:
-Drago... Drago a nevem...
-No látod nem volt nehéz Drago! Most pedig Drago amiért ide jöttél és mivel gondolom Spike küldött ezért most megöllek!
-Ne! Várj! Ne!
-Ahhoz már túl késő! ...a hátam mögül ugrott rám de semmit sem láttam csak a két szemét mert korom sötét volt! Teljesen lefogott mert nagyobb volt mint én és semmit sem tudtam tenni mert annyira lefagytam még lőni sem! Egyszerűen csak félig valami hangot kiadni hogy ne tegye! De ez után jött az ami mindent megváltoztatott a hasamon feküdtem ő pedig rajtam állt lefogva mindenem és a földhöz szorítva a testem! Majd megfogta a fejem és az egyik karmát bele vágta abba a sebbe amit kiskoromban a szememre kaptam... Ekkor olyan fájdalom fogott el hogy hirtelen ledobtam magamról a sárkányt és ha nem is láttam de egy hatalmasat ordítottam majd ráugrottam pont rá és egy pillanatig sem habozva lefogtam és egyenesen arra a részére haraptam a testének ahol a szíve volt ezzel pedig megmérgezve őt! Majd hirtelen leugrottam róla de csak ennyit mondtam:
-Meg fogsz halni! Mert alábecsülted az ellenfeled! Nincs ellenszer nem is lesz soha!
-Hm... Hm... HA HA HA!!! Engem méreggel nem ölhetsz meg Drago!!! Én viszont megölhetlek mert innen nem menekülsz!!! Elkaplak!
-SPIKEEEEEE!!!!!! ...ekkor hirtelen mellettem termett Spike aki kéken világított a vak sötétben és egy pillanat alatt kiteleportált velem arról a helyről és az ajtó előtt elengedett! Még mindig folyt a vér a szememen lévő sebből és hallottam a hangját a fejemben:
-Még találkozunk Drago! Legközelebb nem ment majd meg senki! És akkor darabokra szaggatlak ahogy egy sárkány az áldozatát! Meg fogsz hali mert vagy így vagy úgy de megtalállak! Egyszer kijutok innen! Megöllek és veled együtt az egész családodat is!!! ...hallottam de csak arra gondoltam hogy mit teszek majd ez után meg is volt hogy mit! De nem tettem! Inkább haza indultam Night Spirit-hez hogy mind ezt elfelejtsem de nehéz lesz! Egyszer még megbosszulom ezt az egészet!.........................

Hamarosan Folytatom...
Köszi hogy végigolvastad! :)